Mert aki most ezt olvassa, megérdemli, hogy tudja, jól vagyok :)

Jobban, mint az elmúlt fél évben bármikor és ugyan tudom, h minden jónak vége szakad egyszer....most éppenséggel leseszarom^^

Hiányzik a pici rák amit a strandon találtam...vissza kéne menni meglátogatni hogy jól van-e.

Mert ugyebár az összetört szív egy fárasztó nap után, hasonlatos egy törött lábhoz a legfárasztóbb maraton után.

Ez a mai nap nagyon korán indult. Pontosan, fél kettőkor. Könnyű volt felkelni ugyan utáltam, és pillanatok alatt fent voltunk a reptéren, pedig egy pillanatra se aludtam el.
Szörnyű volt és utálom, már csak azért is mert tudom ez nem az utolsó ilyen alkalom. 


Nem tudom volt-e már ilyen nehéz dolgom valaha, mint ma.... gusztustalan érzés.

Remélem minden rendben lesz kint. Remélem jól alszik ma, annak ellenére hogy puha és rugós az ágy és a szobát meg kell osztani valakivel és hogy rettenetesen messze van. 
Biztos neki is nehéz. Ezért még jobban megszakad a szívem.

Utálom ezt az egészet.

(most voltunk moziba, megnéztük a Fertelmes Főnököket, mindenképp meg kell néznie annak aki elmúlt 16. Kinéztem magamnak egy hátmasszírozót)

Nahát, egy "kicsit" lemaradtam a mesélésben.

5. nap:

Szokásos délelötti rutin után, bringázni mentünk. Levantóból, át lehet biciklizni a következő néhány faluba, ami hasonlóan kicsik, és szépek mint az a kis városka ami nekünk szállást adott.
A régi vasutat lebetonozták, és egy alagutakon átvezető bicikli és gyalogos utat csináltak belőle. Nagy hangulatos, és gyönyörű. Főleg két alagút között ahol ki lehet nézni és hasonló látvány terül az ember szeme elé:

Szóval, végig tekerük az öt km-t ebédeltünk az utolsó állomáson, vissza fordultunk, és úgy emlékszem hogy lementünk a strandra.
kb ennyi volt az ötödik nap.A cím olyan szempontból nem pontos, hogy igen is hogy kérünk mééééég.....de elfogyott így hát ennyi volt, köszönjük!

6. nap

Reggelle mentünk a strandra. Ott összebarátkoztam egy icicpici kaviccsal, ha minden igaz most is benne van a pénztárcámban. Mivel szombat reggel, kifejezetten hűvös volt (egész nem nem volt strandidő sajna), hamar meguntuk a felhők alatt ücsörgést. Ebédnél, Bával bátrak voltunk. Én ettem valamit amiről a mai napig nem tudjuk hogy mi volt. Bálint meg tengergyümölcseit evett....finom volt.
A délután olvasással és pihizéssel telt, vacsorára meg megettük ami az előző vacsiról maradt paradicsom meg piritós, meg bevásároltunk  a másnapi útra.

7.nap
A hazaút

Reggel megreggeliztünk,mert azért az még jár ^^
Kijelentkeztünk bepakoltunk, Bálint lopott egy kis leandert és végre elindultunk. Röpke 9 és fél óra után megérkeztünk Badacsonyba, ahol a szüleim vártak. Vacsorával. Finom vacsorával.

Hát ennyi volt a nyaralás.
Jó volt. Visszamennénk.....

Lehet ráveszem Bálintot hogy ma ő írja meg helyettem a bejegyzést.  Ilyen még úgyse volt.

Nem jött össze.

Szóval a tegnapi nap a 4. volt  az Olaszországban töltött napjaink sorában.

Szokásos délelőtti, reggelizős, strandos szertartásunk után miután már ebédet is kaptam 3 körül (o.O), aludtunk is egy három órát, azután olvastunk, aztán elmentünk vacsizni a helyemre:) Bálint tenger gyümölcsei pizzát rendelt és amikor kihozták neki a pizzát rajta a kagylókkal meg rákokkal, meg polipokkal csak sok szerencsét kívántam neki....de végül is bátornak bizonyult, és tisztességesen megette, és még én is kaptam belőle kóstolókat. Már nem félek a kagylótól, se a ráktól, se a pici polipoktól.
Vacsi után kellőképpen elfáradtunk így maradt a bohóckodás estére. Fotózkodtunk a szobába és könnyesre nevettük magunkat.....vicces volt. Nagyon vicces volt :)

+ Bá még volt olyan ügyi hogy foglalt nekünk mára bringákat. Hát igen......de azt majd csak holnap mondom eeeeeeeeeeel. :P

Nahát.

3. nap

Ma se lustálkodtunk túlságosan, úgy érzem, ha jól emlékszem nem sokkal nyolc után mentünk le reggelizni. Reggeli után, ugye a szokásos öltözés meg ma írtam is és indultunk a strandra. Remek kis helyet foglaltunk magunknak a szabad strandon, és már futottunk is be a vízbe, mert ki kellett próbálni a csodálatos új vízalatti fényképezőt. el is fényképeztük majdnem az összeset, hat kép maradt amit majd holnap elkattintunk ha olyan lesz az idő. Ma sajnos nem volt túl jó az idő, mert miután sikeresen lesérültem (tényleg semmi komoly, csak kicsit kellemetlen ^^)  egy kicsit el kezdett cseperegni az esőt, ami önmagába nem zavaró amikor az ember már egyébként is vizes, csak a szél is elkezdett fújni, így a sokadik nyomatékos felszólításomra végre elindultunk vissza a szállóba. Meglestük hogy hogy van nyitva a vendéglőnk, akkor még nem esett le hogy ma nem fog kinyitni, nem hogy fél háromkor, de egész nap, mert ma tartja a szünnapot....szóval, abban a hitben hogy mi ott fogunk enni, feljöttünk, skype-on megmutogattuk, a szobánkat Bá szüleinek. (ami azért nem fair mert az enyémek nem látják)[08.03.]

....

Tegnap lusta voltam már befejezni a beszámolót....
Nah, szóval, miután beszéltünk Bá szüleivel, aludtunk meg olvastunk, aztán egy fél órával előbb lementünk mint ahogy nyitna az étterem. Sétálgattunk, és később jöttünk rá hogy tegnap tartott a a szünnapot így nézhettünk új vendéglő után. Miután ezzel is megvoltunk....tulajdonképpen tegnap nem csináltunk semmi érdekeset, csak aludtunk meg ettünk, beszéltem anyáékkal msnen ^^ meg vacsiztunk egy romantikusat este. Csináltam Bruscettát, füstölt lazacból meg pirítósból meg paradicsomból meg olajból....meg ittunk hozzá bort, mindezt kint az erkélyen. Jó volt:)[08.04.]

Ez volt a tegnapi nap.

Bálint leültetett hogy most már pedig írjam meg a tegnapi beszámolót.

2.nap

Mivel nyolctól tízig lehet reggelizni, így mi 8:03-ra ott is voltunk és ettük is a finom reggelinket. Van zsemle, joghurt, lekvár, gyümölcslevek, gyümölcsök, tea, kávé keksz, croasant. Miután megreggeliztünk, vissza a szobába, fürdőruha húzás és irány a strand. Ám megspórolva a napi 32 eurót vagy a fél napi 16 eurót úgy döntöttünk hogy veszünk egy napernyőt....és láss csodát, 9 euróból van árnyékunk a strandon. Mivel a strandra nem viszünk különösebb értékeket (minimális pénz van nálunk ha esetleg kéne valami, de se telefon se fényképező...) így fogalmam sincs hogy mikor is mentünk le pontosan és mikor jöttünk vissza. A strandról vissza érve, ismét utcai ruha húzás, ebéd keresés. Még mielőtt kimentünk a strandra Bá talált egy kis füzetet amiben vannak érdekességek a hellyel kapcsolatba hogy hova érdemes menni meg hasonlók, ki is néztünk egy vendéglőt, aztán bementünk az azzal szemköztibe ^^'. Ettünk Bruscettát, meg én spaghetti alla carbonara, Bálint, meg rántott csirkét krumplival. Jobb volt mint az előző vacsora :) Ebéd után, megnéztük hol lehet biciklit bérelni, 5euró per délután, ezért megkérdeztük a szállóba hogy esetleg náluk lehet-e és mennyiért. Ingyen és bérmentve, csak mondjuk hogy mennyi időre megyünk. Bálint bátra rá vágta hogy két három óra....én csak hüledeztem hogy 3!! a recepciós meg röhögött. Elősször el akartunk menni a közeli várba, amiről kiderült, hogy laknak benne!!!! 1160 körül építették, 1600 körül börtön volt, és most meg lakóháznak használják....durva. Szóval azt kívülről megnéztük....miután feltoltuk a dombra a biciklit mert nem tudtunk feltekerni :D Onnan elmentünk a kikötőbe, az sincs túl messze de ott elég kellemes volt tekerni. Van a kikötő mellett közvetlenül egy nagy szikla, egy tilos az ugrálás táblával (valószínűleg nem véletlenül), de ott az 50 évestől, a 10 évesig ugrált mindenki...
kb egy óra bringázás után, vissza mentünk a szállodába mert megdöglöttünk a melegtől(na jó, igazából én hisztiztem hogy meghalok olyan meleg van...), a recepciós, ismét kiröhögött minket. Bringázásól vissza érve, fogtuk az újonnan vásárolt napernyőt, és útközbe, vettem még egy egyszer használatos (27 képkocka) vízalatti fényképezőt, meg két úszó szemüveget hogy használni is tudjuk....azt most fogjuk majd kipróbálni.
Strandról, már naplemente előtt jöttünk hogy tudjak naplementét fotózni, ami egész szép volt....csak pont a lényeg nem látszik, mert ott van egy hülye hegy ami kitakarja azt a részt ahol össze ér a nap a vízzel. de jó volt. Naplemente után, kerestünk magunknak éttermet. Pont a szálloda mellett van egy kis vendéglő. Végre kaptam rendes  szalámis pizzát, nem is tudom ettem-e ilyen finom pizzát. Mozarella e salame picante....mondtam Bának hogy úgy emlékszem hogy az csípőset jelent...jól emlékeztem. Nem volt baj, igazából, nagyon finom volt és a kiszolgálás is kitűnő volt, ugyan rohangálniuk kellett, de hát ugye az csak jót jelent ha sok a vendég.
Vacsi után a séta kedvéért, elmentünk megnézni az olyan buggyos gatyókat, amilyen nekem volt amíg el nem szakadt....gyorsan vettünk is egyet, és szerencsére Bának is tetszik :) Visszafelé meg is állapítottuk hogy ahol tegnap ebédeltünk, ott nem ül senki....aki amit főzött, ugye....
Elég fárasztó nap volt, ami azt illeti. Már vágytam rá hogy lefeküdhessek aludni, zuhanyzás után....egész jó volt, olyan hajnali fél háromig, amíg rá nem jöttem hogy pokoli meleg van. Akkor kinyitottuk az erkély ajtót. de le volt húzva a redőny így nem jöt be elég levegő.....kicsit később aztán áram alá helyeztem a szobát, és  felhúztam a redőnyt, lefeküdtem, és rá egy jó két percre, elkezdett valami iszonyatosan riasztani. Nem tudjuk még most se hogy mi volt, de sokáig csinálta....akkor becsuktuk az ajtót, akkor viszonylag hamar elhallgatott....de mint később kiderült nem a mi hibánk volt....bár még most se tudjuk mi volt, de amikor kicsit később újra kinyitottuk az ajtót és nem volt semmi utána....

Hát ez volt a tegnapi napunk.....

Nahát, ahogy egy jó fesztiválhoz illik, mi is tartottunk nulladik napot, tegnap előtt. Ami abból állt hogy felmentünk a Balatonra hogy onnan tudjunk frissen és üdén indulni másnap. Nyolc órakor le is feküdtünk, Bálint bátyja zaklatott minket egy fél órán keresztül, biztosítás miatt aztán végre aludhattunk.

1.nap
Elég korán kezdődött, hajnali 4 kor. Felkelni, öltözni, szendvicseket elkészíteni, vissza pakolni, bezárni a házat és indulááááááás. Nagyából negyed hatkor indultunk, Balatonról, és olyan fél négy kor megérkeztünk Levantoba. Leparkoltunk. Lementünk a szállodához és bejelentkeztünk. Kaptunk ingyen parkolót, gyalog kb 10 percre szállodától. Amíg Bá elvitte az autót a parkolóba addig én őriztem a cuccokat. Megérkezett a parkolásból cuccok felpakolása, szoba bevétele. Nagyon helyes szoba. Nagy francia ágy, légkondi, 5. emelet, pici erkély, széf, fürdőszoba:szappan, sampon, fürdősapi, türcsi, fogmosó pohár. Minden szuper :)
Szoba bevétele után elmentünk, pancsolni, kicsit hideg a tenger, de nagyon szeretem, Bá kicsit nehezebben viseli, de neki is tetszik, úgy gondolom. :) 16 euro egy fél napra két személynek a fizetős strand, napernyővel meg székkel. Strandolás után, átöltözés, és terep felmérése, és miután már kopogott a szemünk beültünk abba az étterembe amit legelőször kinéztünk. Később ezt kicsit megbántuk, nagyon kedvesek voltak meg egész figyelmesek, csak a szalámis pizzám helyett hoztak egy pizzát tele paradicsommal szalámi nélkül, ami nem is baj....megettem volna, ha nem lett volna bűn rossz. Előtte szerncsére ettem Insalata caprese-t (paradicsom, meg mozzarella  (meg eredetileg + bazsalikom de ezt valamiért lespórolták.). Kicsit kínos volt amikor kérdezték hogy miért nem ízlett.főleg hogy nem tudtam neki elmagyarázni, de hát ilyen ez a popszakma.
vacsi után, vissza a szállodába és alvás.

Ez történ tegnap.

to be continued....

Tudom, a blog nem twitter. De ha már vissza fogom magam és annak nem írom aki az agyamra megy akkor legalább ide had O.O

Főleg hogy vettem ragtapaszt meg fájdalomcsillapítót.

Szétszakadt a vadi új nadrágom.

A helyzet az hogy kifejezetten jót tett nekem ez a holnapi nap. nem tudom meddig tart a hatása de nem bánnám ha kihúzná napokig.
Hirtelen ötlettől vezérelve, tegnap reggel elrobogtunk a Balatonra onnan pedig elnéztünk a Művészetek völgyébe. Azt hiszemjól éreztem magam. főleg hogy ilyenkor elkapja az embert az újonnan kapott dolgok eufóriája. 

Mind e mellet tart még a pakolászás olaszországba. Tulajdonképpen én még mindig úgy vagyok vele hogy akár indulhatnánk is. Az hogy nincs még nálam ragtapasz meg betadin meg elég sok zsebkendő áthidalható probléma lenne. Főleg hogy azért nem úgy megy nyaralni az ember, hogy most biztosan baja fog esni.....bár ha velem utazik az ember akor ezzel fokozottan kell számolni. Hogy miért gondolom?
Balatonra menet, teljes lendülettel mentem neki a vállammal egy kézszárítónak. Jó érzés volt. Vissza úton pedig bent ragadtam egy Wc-ben. A helyzet az hogy ezek mind nem meglepő vagy nem mindennapi dolgok tőlem. Szóval lehet hogy mégis csak jobb lesz beszerezni azt a ragtapaszt mielőtt elindulunk....kitudja milyen veszélyes dolgok várnak rám...például a tenger, meg kavicsok, meg fadarbok, Wc-k, üzletek, és üveg ajtók. Igen, azt hiszem az üveg ajtók azok különösen veszélyesek....

Ja, és fel kell még tölteni a fényképezőt. Meg ne felejtsük el a GPS-t. Meg a telefntöltőt. Meg a fogkefét O.O abba szinte biztos vagyok hogy itthon fog maradni így lehet jobban járok ha beszerzek egyet, ami már most el tudok rakni. Meg Bá ne hagyja otthon a Balcsi kulcsot. Nem szeretném ha otthon felejtené.Na nem mintha nem lenne megoldható a probléma, hiszen mindenre van megoldás....de mint tudjuk nemminden megoldásnak ugyan az a kényelem faktora, így inkább nem kisérleteznék.

Akkor most azt hiszem akkor beszerzem a ragtapaszt.

Mindig azt mondjátok hogy blogoljak. De tényleg kíváncsiak vagytok? kíváncsiak vagytok arra mit érzek?
Hát tessék.
Jelenleg úgy vagyok nem igen volt ennél kegyetlenebb nyaram. Mert ugya történhet bármilyen jó dolog egy film elején is, ha a vége szomorúan vagy keserűen végződik, nem vígjátéknak hanem drámának nevezik. Mert mindent a vége dönt el.
Azok az érzések maradnak meg bennünk, amiket utoljára érzünk.
Én most egyszerre vagyok mérges, elkeseredett és szomorú.
Örülnöm kéne és nem bőgni? Lehet. Bíztatnom kéne és nem lebeszélni? Előfordulhat.
Önző vagyok? Biztos, de nincs bűntudatom, mert most az egyszer biztosra tudom hogy nem csak én vagyok az.

Hát ezt érzem én. Erre voltatok kíváncsiak? Most jobb?
Nekem nem.

Az van hogy elmepukkasztó melegvan, főleg a szobámban. Ám van egy titkos fegyverem amit egy órája fedeztem fel nagyjából, ennek a neve pedig: Jane Austin.
Hihetetlen, leültem hogy bele olvsaok és azon kaptam magam hogy alíg tudom abba hagyni, és hogy nem érzem hogy melegem van, csidálatos :)
Aztán egy fél óra múlva indulok Bálintékhoz ebédelni.
Nem akarom megtudni hogy milyen meleg van az autóba -.-'

tulajdonképen mesélhetnék arról hogy milyen a fotótanfolyam, mert annak aki nincs ott annak csak egy humbug az egész....bár közölték velem hogy vegyek egy új objektívet -.-' Kösz.
Maga az a tény hogy majndem Pseten vagyok a hét egyik felében, valahogy mégis olyan fura,vagy nem is az hogy ott vagyok hanem inkább az talán hogy Zsófiéknál vagyok. Érdekes, de jó:) meg tudnám szokni, bár  ők nem tudom mennyire örülnének neki :).

Aztán érdekes felfedezést tettem reggel:) Az asztalon volt Zsófinak a könyve amit most fog elkezdeni, és elösször nem tudtam honnan ismerős:

 

Aztán leesett, a könyv borítója amit én most fogok befejezni:



Jó mi? :) Két külön író, két különböző kiadó és még csak a téme se egyezzik, a borító csak a kapocs. Most ha elmélkedős kedvembe lennék akkor hoznám a szép kis elméleti párhuzamokat. de most nem fogom.

Tegnap megcsináltam életem első igazi házi derelyéit. Tulajdonképpen nem lettek rosszak. Mire megfőttek mondjuk már nem voltak szépek, de ehetőek voltak, és én büszke vagyok ^^
Meg vettem két könyvet : Jane Austine, a Mansfieldi kastély, meg egy Monika Feth könyv(tőle eddig még nem olvastam semmit) , Az eperszedő c könyveket.
Most nincs kedvem többet írni. Ezt is kényszer hatására tettem...ez talán látszik is :)

Hogy ismondjam, talán ha az igazgató nőnk szavaival élek: aki elintézte magának hogy anyár ne a pihenésről hane, a tanullással teljen az így járt. Mint én.
Ugyan nem pótvizsgára készülök mint a nagy többség, csupán egy előre hozott matek érettségire. Eddig úgy nézki hogy heti két alkalommal.
E mellet, jelentkeztem egy fotóworkshopra, is Budapesten, ha minden jól megy akkor az én édes Nővérem, befogad engem és az újdonsült Vőlegényemet pár napra, 3 héten keresztül.
Persze miközben Pécs és Bp közt ingázok, még ezeregy dolgotmeg szeretnék csinál, sokat Balatonon lenni, dolgozni (ami most szabotálva van ugyan de majd bepótolom), illetve vissza van még a nyár legszebb hete, ami augusztus első hetével egyenlő, kint olasz országban.
Kicsit búcsúszagú, talán kicsit keserű is lesz, de legalább annyira örömteli és várt, hiszen nagy az esély arra hogy gyakorlatilag ez az utolsó hét az elkövetkező 1 évben amit teljes egészében vele tölthetek.
Ugyan össze szorul a szívem amikor rá gondolok, de mégis mosolyogva írom, hát mit tehetnék? :')
A napokban eszembe jutott mennyire szeretek írni, és hogy talán nem is megy olyan rosszul:) (csak szerényen). A baj csak annyi hogy olyan nehezen veszem rá magam , hogy neki kezdjek valaminek vagy csupán folytassam azt amit már elkezdten...lassan egy éve. persze, amikor ráveszem magam, megnyitoma Word-öt és elkezdek pötyögni, talán már le se lehetne ütni, csak az kéne hogy neki kezdjek, de hát ugye "minden kezdet nehéz, babám te kezded..."

Ady Endre,
A Magyar Ugaron

Elvadult tájon gázolok:
Ős, buja földön dudva, muhar.
Ezt a vad mezőt ismerem,
Ez a magyar Ugar.

Lehajlok a szent humusig:
E szűzi földön valami rág.
Hej, égig-nyúló giz-gazok,
Hát nincsen itt virág?

Vad indák gyűrűznek körül,
Míg a föld alvó lelkét lesem,
Régmult virágok illata
Bódít szerelmesen.

Csönd van. A dudva, a muhar,
A gaz lehúz, altat, befed
S egy kacagó szél suhan el
A nagy Ugar felett.

...hogy innen eljutunk ide :